Több mint kétszáz év után „hazatért” a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzött, Giorgio Vasari reneszánsz művésznek tulajdonított Angyali üdvözlet című festmény, amelyet az olasz közönség a római Collegium Hungaricum kiállításán láthat.

Az olasz főváros magyar kulturális intézete zenés képzőművészeti esttel kíséri a szakma számára is rendkívüli eseményt. A kiállítás, amelyet többek között Barbara Jatta, a Vatikáni Múzeum igazgatója és Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök nyit meg, február végéig tart nyitva.

A kép, amely Gábriel arkangyal megjelenését ábrázolja Szűz Máriánál, rejtélyes sorsa miatt is érdekességnek számít.

A festett fatáblát az 1570-71-es évre datálják, az ismert festő, építész és történész, Giorgo Vasari, valamint római műhelyének munkatársai készítették.

A festő az evangéliumi üdvtörténetnek (Lk 1, 26-38) egy különlegesen szép pillanatát ragadta meg, amikor Isten hírnöke, Gabriel arkangyal megjelenik Máriánál a szűziesség és tisztaság jelképével, a fehér liliommal. A művészettörténetben ez az Angyali üdvözlet, az Ige megtestesülésének pillanata: Isten és Mária természetfölötti kapcsolata.

Az Angyali üdvözlet része volt annak a négy, kerek alakú tondónak, amelyeket a vatikáni paloták egykori Pius-tornyában található Szent Mihály-kápolnába szántak.

A témájukban egymáshoz kapcsolódó képek pápai megrendelésre születtek, a művészettörténészek feltételezései szerint 1789 és 1808 között először Napóleon csapatainak rekvirálásai, majd az apostoli paloták lakosztályainak 1815-ben megkezdett átépítése során szóródtak szét.

Az leszerelt és elhurcolt Vasari-táblák helyére 1837-ben – a tervezett múzeumi részleg kialakítása során – már freskótechnikával készített új tondók kerültek. Napjainkban, a hajdan magányos elmélyedést nyújtó imatér két forgalmas múzeumi folyosó kereszteződése, ahonnan a Sixtus-kápolnához lépcsősor vezet le.

A Vasari-kép ismeretlen módon jutott Magyarországra, ahol a budapesti műtárgypiacon 1896-ban bukkant fel. 1925-ben a szegedi származású Enyedi-Zsótér házaspár hagyatéki műgyűjteményéből jutott a szegedi Somogyi-könyvtár és Városi Múzeumba. A tondó korábban vitatott festőjének meghatározására a Szépművészeti Múzeum és a Móra Ferenc Múzeum a Harvard Egyetem Itáliai Reneszánszkutató Központjának szakmai véleményét kérte, amely 2009-ben dokumentumokkal igazolta a műalkotás eredetét.

A kép 2011. május 21-én a szegedi Dómban megtartott ünnepi szentmise keretében a Szegedi angyali üdvözlet elnevezést kapta.

A reneszánsz alkotás bemutatóját Rómában kortárs képzőművészeti tárlat kíséri Odafent és Idelent címmel: Baksai József, Kárpáti Tamás és Lovas Ilona műveit a szakrális téma évszázados átalakulása és feldolgozása ihlette.